Sárvári vár - Sárvár

látnivalók Sárváron

Sárvári vár - Sárvár

A sárvári Nádasdy-vár folyamatos bővítések és átépítések után a 17. század közepén nyerte el a ma is látható formáját. Az elmúlt évszázadok során már nem történt olyan átalakítás, amely lényegében változtatta volna meg a vár külső képét.

align= left A közép- és reneszánszkori alapokon III. Nádasdy Ferenc országbíró tudatos építési céllal alakította ki a vár ötszögletű épületét, benne a díszteremmel. Nádasdy Ferenc eredetileg azt tervezte, hogy a díszterembe vezető folyosót is hasonló díszítéssel látja el, azonban ennek kivitelezésére nem került sor. Csak kezdő szakasza látható az ún. Kanizsai szobában, ahol ma a Carta Hungarica állandó kiállítás tekinthető meg.

A mennyezeti falképsorozat nem általános, mitológiai vagy bibliai jeleneteket ábrázol, ami addig Magyarországon megszokott volt, hanem konkrét történeti eseményt, az ún. 15 éves háború (1591-1606) hét, várhoz köthető összecsapását. A magyar-török összecsapások egyik főszereplője III. Nádasdy Ferenc nagyapja, szintén Ferenc, akit a törökök erős fekete bégként emlegettek. A képsorozat készítője magával kapcsolatban a sziszeki csataképen megadta nevének kezdőbetűit: HRM pincit Anno 1653, azaz ’festette HRM 1653-ban’. A monogram feloldása sokáig vitatott volt, azonban ma már bizonyosan tudjuk, hogy a Nyugat-Magyarországon működő Hans Rudolf Millert takarja.

align= right Az előképek tekintetében érdemes külön választani a tömegjeleneteket a konkrét, történeti személyek és várak ábrázolásától. A sziszeki csataképen a festő csata közben megjelenítette az erős fekete béget is, amint éppen leszúr egy török lovast. Az előkép Nádasdy II. Ferenc esetében a család ősgalériájában megtalálható eredeti kép volt. Itt és a többi kép csatajeleneteinek ábrázolásánál viszont Miller az itáliai Antonio Tempesta egész Európában ismert 17. század eleji metszeteit használta. Az eredeti metszetek témája egy római hős, Paulus Aemilius tettei voltak. A freskók várábrázolásainak forrása Johann Siebmacher magyarországi vármetszetei.

align= left Az átvételek több esetben is pontosan megragadhatók, nem csak az egyes figurák, kiegészítők ábrázolása esetén, hanem a kompozíció felépítésénél is. Azonban önálló megoldásokat is megfigyelhetünk, ami összességében azt is jelenti, hogy a freskósorozat esetében egy új alkotással állunk szemben.

Az oldalfalak ótestamentumi jeleneteket ábrázoló freskóit Dorffmaister István (1735 k., Bécs - 1797, Sopron) festette 1769-ben az akkori vártulajdonos Szily Ádám megrendelésére. A falképsorozat jelentőségét emeli, hogy ez a festő egyetlen épségben fennmaradt alkotása világi épületben. A bibliai jelenetek egyik főszereplője Dávid, akinek életéből három jelenet is ábrázolásra került (Dávid királlyá kenése, Dávid és Góliát, Dávid és Abigél). A többi jelenet is a zsidó nép történetének egyes epizódjait ábrázolja.

align= right A dekoratív stílusban megfestett képek falra függesztett olajfestmény benyomását keltik, ugyanis Dorffmaister még a keretek árnyékát is jelezte, a jeleneteket pedig olajfestékkel alkotta meg. A képek megalkotásához elsősorban észak-itáliai, velencei festők képeit használta fel. A mennyezeti és oldalképek együttes hatása a sárvári Nádasdy-vár dísztermét igazi barokk enteriőrré varázsolja, amelyet kiegészítenek az egy tengelyre felfűzött szalonok festett díszítései is.

Cím:
Sárvár, Várkerület 1.
Telefonszám: 95/320-158
Település ismertető
  • Sárvár

    Sárvár nagy múltú nyugat-dunántúli kisváros, amely a Vas megye földrajzi tengelyét képező Rába folyó két p...

Szállások Sárváron



és környékén