Sárvár, a nyugat-magyarországi régió dinamikusan fejlődő, tizenhatezer lakosú kisvárosa, amelyet nemcsak gyógyvize miatt érdemes felkeresni. A sokszínű, gazdag múlttal rendelkező Rába-völgyi település több mint ezer esztendős történelme során számos kézzelfogható és a kultúra által megőrzött értéket halmozott fel.
LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK
Nádasdy-vár
align=left A Kossuth tér déli oldalát lezáró reneszánsz várkastély az ország egyik legkiemelkedőbb műemléke, a város szimbóluma. A mai palotaegyüttes dél-nyugati sarkában álló XIII. sz-i, háromszintes lakótoronyból, s a mai épülettömb északi egyemeletes szárnyából fejlődött ki. E vár első említése 1288-ból való. A XIX-XX. század folyamán csak kisebb átalakítások történtek, így a vár napjainkig is a XVI-XVII századi erődített későreneszánsz várkastélyok hatását kelti.
Szent László katolikus templom
align=left A Sárvár mezőváros piacterén álló középkori eredetű Szentháromság kápolnát 1645-ben kezdte átépíttetni a két évvel korábban katolikus vallásra visszatért Nádasdy Ferenc országbíró. A kivitelező Pietro Orsolini. A görög kereszt alaprajzú templomot Szent László tiszteletére szentelték fel. E korai templom a mainak egyharmadát tette ki. A Rákóczi-szabadságharc idején a várossal együtt elpusztult templomot 1732-ben építették újjá, a tornyát pedig szintén 1732-ben építették fel. A barokk templom 1830-ban két boltszakasszal bővült, így latin kereszt alaprajzúvá vált. A nyugati klasszicista homlokzatot is ekkor kapta. A templomtérben látható Sárvár első köztéri szobra: a szomorkodó Krisztus oszlopa.
Szent Miklós római katolikus templom
A templom első írásos említése 1454-ből való, de már akkor is régi épületnek számított. A középkori eredetére vall gótikus stílusú tornya, keleti tájolása, az ablakok déli elhelyezése, s a tornyon 1758-ban még létező régi szobrok. Mai alakját a XIX-XX. századi átalakítások során nyerte el. Az 1830-as, vagy az 1868-os átalakítás során festett fa mennyezetét cseh- süvegboltozatra cserélték. A XX. századi átalakítás folyamán neogótikus külsőt kapott. Kultúrtörténeti jelentőségét az adja, hogy a templomot körülvevő régi temetőben, vagy a templomtérben temették el Tinódi Lantos Sebestyént, a török-magyar harcok krónikását 1556. január végén.
Szent Márk templom
align=left A rábasömjéni Szent Márk templom a vár mellett az egyetlen Árpád-kori eredetű alkotás Sárváron. Első írásos említése 1288-ból való. A XIII. században még Szent Péter, a XVII. század végén már Szent Márk nevet viselte. Román kori eredetre emlékeztetnek tornyának ikerablakai, bélelt kapuzata, a sekrestye bejárataként használt román stílusú kapuzat, s az épület keletelt tájolása. Az 1933-as átalakítása során neoromán külsőt kapott. Az 1973-as tatarozás során újabb román kori részletek kerültek elő.
Evangélikus templom
A templom közadakozásból épült fel 1834-36 között klasszicista stílusban. Építője Geschrey Sámuel sárvári építész volt. A templom fő sajátossága a Dunántúlon elterjedt sekrestyefal, amely az apszist elválasztja a templom terétől. Fehérre festett falaival és harmonikus arányaival szép példája a dunántúli klasszicista templomépítészetnek.
Nádasdy Tamás által alapított iskola
A Szent László templomtól dél-nyugatra áll Sárvár első iskolája, amelyet 1535-ben alapított Nádasdy Tamás, a későbbi nádor.
Városháza
A sárvári városháza épülete 1878-82 között épült a Kossuth téren, Geschrey Lajos sárvári építész legfőbb alkotásai közé tartozott. Az eklektikus stílusú épületen a főtérre néző erkély a XX. században készült.
A VÁROS NEVEZETESSÉGE
Sárvári Termálkristály
A Rábasömjénben két kilométer mélyről feltörő, igen magas sótartalmú vizet 1974-ben hivatalosan is gyógyvízzé nyilvánították, ebből készül lepárlással a sárvári termálkristály. A fürdősó nőgyógyászati, urológiai betegségek gyógyítására, sőt sportsérülések kezelésére is alkalmas.
A sárvári termálkristály kádfürdő formájában törgénő alkalmazásának nagyon kedvező a hatása elhúzódó alhasi fájdalmak, összenövéssel járó nőgyógyászati gyulladásos betegségek kezelésében, a meddőség bizonyos formáiban.
FÜRDŐKULTÚRA
Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő
align=left Sárvár legfontosabb vonzereje kétségtelenül az itt található kétféle gyógyvíz, amely megalapozta a ma látható fejlődést. Sárvár környékén 1200 méteres mélységből 43°C-os, 2000 méterről magas sótartalmú 83°C-os gyógyvíz tör fel. A 83°C-os gyógyvíz fontos alkotórésze a nátriumklorid, a hidrogénkarbonát, a jód, a bróm, a fluor, és számos nyomelem. A magas sótartalmú gyógyvízből lepárlással állítják elő a híres Sárvári Termálkristályt. A sós kádfürdő hatékonyan alkalmazható egyes mozgásszervi, nőgyógyászati és bőrgyógyászati megbetegedések esetén.
JELLEMZŐ PROGRAMOK
A város idegenforgalmi jelentőségének megfelelő programokkal várja Sárvárra a látogatókat. A rendezvények jelentős részének a Nádasdy-vár belső udvara ad helyet. Itt tartják a másfél évtizedes múltra visszatekintő nemzetközi folklórfesztivált. A közel egy hétig zajló programok tetőpontja, az augusztus 20-i gálaműsor leglátványosabb mozzanata, a résztvevők karneváli hangulatot idéző jelmezes felvonulása a belváros utcáin.
Szintúgy a várhoz kötődnek a rendszeresen megtartott nemzetközi fúvósfesztiválok, a nemzetközi huszártalálkozók, valamint a Tinódi Sebestyén szellemét idéző énekelt vers-dal találkozók, a Históriás Napok.
Az évad zárásaként pedig a késő ősszel zajló Simon-Júdás vásár érdemel említést félezer árusító sátrával és hatalmas vásári forgatagával.
KULTÚRA
Nádasdy Ferenc Múzeum
A Nádasdy Ferenc Múzeum 1951-től működik, nevét arról a Nádasdy Ferenc országbíróról kapta, akinek műgyűjteménye Európa-hírűvé vált a 17. században. A Múzeum legszebb terme a Díszterem, amely egyedüliként őrzi a Nádasdy család ragyogását a XXI. sz elején is. A mennyezetképek 1653-ban készültek, s a megrendelő Nádasdy Ferenc országbíró nagyapjának – Nádasdy Ferencnek- győztes csatáit ábrázolják. Az oldalfalakon Dorffmeister István 1769-ben festett ószövetségi tárgyú freskói láthatóak.
A VÁROS TÖRTÉNETE
Sárvár nagy múltú nyugat-dunántúli kisváros, amely a Vas megye földrajzi tengelyét képező Rába folyó két partján, a Gyöngyös patak torkolati térségében fekszik.
A ma Sárvár néven ismert város több, egymással összeépült, közigazgatásilag egyesített településből jött létre. Sárvárral 1902-ben Vármelléket és Tizenháromvárost, 1912-ben Péntekfalut és Sárt, 1968-ban Rábasömjént egyesítették.
A természeti adottságokban gazdag terület, az újkőkor óta lakott. A római hódítás előtt a kelta bójok birtokolták az ősi rábai átkelőhelyet. Erődítményük Ostffyasszonyfa-Földvárpusztánál volt. A római légiók a Kr. u. I. század elején a birodalom számára megszállták a Borostyánkőút vidékét, így Sárvár területe is római igazgatás alá került. A Rába két partján katonai táborok épültek (pl.: Óvár), s a folyótól keletre polgári települést alapítottak Bassiana néven. Sárvár a római uralom után is lakott vidék maradt. A Karoling-kori lakosság temetőjét (9. század), a Végmalomnál tárták fel.
A honfoglaló magyarok földvárat építettek német támadások ellen. A vár tulajdonosa az 1280-as évekig a király volt. A feudális anarchia idején 1327-ig a Kőszegi család birtokolta. A vár uradalmát Kőszegi János nádor hozta létre. Köcski Sándor 1327-ben ostrommal visszavette a király tulajdonába. Károly Róbert 1328-ban kiváltságokat adományozott a belváros területén fekvő Sársziget lakói számára. Sárvár 1390-ig királyi vár maradt. Luxemburgi Zsigmond 1390-ben a várat és az uradalmat Kanizsai Jánosnak adományozta. A Kanizsai család 1535-ig kisebb megszakításokkal birtokolta Sárvárt. Nádasdy Ferenc vezetésével a lakosság 1532-ben visszaverte a török ostromot. Száz sárvári halt hősi halált a mezőváros és a vár védelmében. Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya 1535-ben kötött házasságot, Sárvár a Nádasdy család tulajdona lett.
A humanista műveltségű Nádasdy Tamás a pusztuló ország egyik kulturális centrumát hozta létre a mezővárosban. 1534-ben iskolát alapított. 1537-ben nyomdát hozott létre, amelynek élére az iskola tanítóját, Sylvester Jánost állította. Sylvester János lefordította, és 1541-ben magyar nyelven kinyomtatta az Új Testamentumot.
Megszületett az első hazánkban magyar nyelven nyomtatott könyv. Nádasdy Tamás udvarában szívesen látott vendégek voltak a kor tudósai, művészei, humanistái, orvosai, építészei. Tinódi Lantos Sebestyén 1556-ban Sárváron halt meg, és a város földjében nyugszik. Nádasdy Ferenc országbírót 1671-ben lefejezték, és Sárvár a Draskovich család birtokába került.
A Draskovichok és a 18. századi birtokosok idején Sárvár hanyatlásnak indult. A fejlődés 1803 után indult el, amikor az Este-Modenai család lett az uradalom tulajdonosa. Sárvár a dualizmus korában fénykorát élte. A vasúthálózatba 1871-ben kapcsolódott be, az elektromos energiát 1897-től kapta az ikervári erőműtől. E két tényező lehetővé tette a nagyipar megtelepedését. A cukorgyárat 1895-ben, a műselyemgyárat 1904-ben építették fel. E két gyár más nagyipari üzemekkel 1910-ben 1232 dolgozónak adott munkát. A kisipar és a kiskereskedelem fellendült. A lakosság száma megemelkedett. Az uradalmat új tulajdonosa, Lajos bajor királyi herceg mintagazdasággá fejlesztette. Ekkor alapították a mai iskolarendszer alapját képző oktatási intézményeket. 1909-ben avatták fel a mai kórházat.
Az első világháború után a település fejlődése megállt, majd a műselyemgyár megszűnése után (1927) a lakosság egy része a munkanélküliség miatt kivándorolt Franciaországba és Belgiumba.
A II. világháború után új üzem, a Baromfifeldolgozó Vállalat kezdte el működését. 1958-tól újabb üzemek települtek Sárvárra. A kőolajkutatók 1961-ben az aranynál is értékesebb kincset leltek a föld méhében: a gyógyvizet. A jövőbeni Sárvár fejlődésében fontos szerepet kap a természeti kincsre alapozott gyógy-idegenforgalom.
Sárvár 1968. augusztus 20-án visszakapta az 1871-ben elvesztett városi rangját. Az 1970-es években újabb üzemekkel és iskolákkal gazdagodott a város. A Nádasdy-vár felújítása után, 1978-tól Sárvár művelődési központja lett. A városban 1995-től ipari park épült ki. Az országos telefonhálózatba való bekapcsolódás után 101 évvel, 1996. január 1-től korszerű , digitális telefonhálózat segíti a lakosságot és a városba látogatókat.