Lappeenranta: egy különleges úti cél kalandra éheseknek

Finnországban Joulupukkin és a rénszarvasokon kívül is sok más izgalmas élmény és látnivaló vár ránk.

Katschberg: családbarát síelés az Alpok napos oldalán

A családi sízés egyik legjobb helyszíne az Alpokban Katschberg, ahol minden a családok és legfőképp a gyerekek kényelmét szolgálja.

Golte: téli mesevilág a szlovén hegyek között, ahol síelni is lehet

Ez mindenki számára igazi bakancslistás hely, mindössze 4 órányira Budapesttől.

Idén még több lift és még több finomság vár Schladmingban

Schladming Ausztria egyik legkedveltebb síterepe, nem utolsó sorban az egyik legközelebb hozzánk eső.

Budapesti Halfesztivál

Az ELTE Lágymányosi Campusának többezer négyzetméteres parkolójában vonul fel a február 15-16-i hétvégén a teljes hazai halgasztronómiai kínálat.
1 2 3 4 5


Sárvár

Sárvár nagy múltú nyugat-dunántúli kisváros, amely a Vas megye földrajzi tengelyét képező Rába folyó két partján, a Gyöngyös patak torkolati térségében fekszik.

Sárvár, a nyugat-magyarországi régió dinamikusan fejlődő, tizenhatezer lakosú kisvárosa, amelyet nemcsak gyógyvize miatt érdemes felkeresni. A sokszínű, gazdag múlttal rendelkező Rába-völgyi település több mint ezer esztendős történelme során számos kézzelfogható és a kultúra által megőrzött értéket halmozott fel.

LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK



Nádasdy-vár

Nádasdy-vár
align=left A Kossuth tér déli oldalát lezáró reneszánsz várkastély az ország egyik legkiemelkedőbb műemléke, a város szimbóluma. A mai palotaegyüttes dél-nyugati sarkában álló XIII. sz-i, háromszintes lakótoronyból, s a mai épülettömb északi egyemeletes szárnyából fejlődött ki. E vár első említése 1288-ból való. A XIX-XX. század folyamán csak kisebb átalakítások történtek, így a vár napjainkig is a XVI-XVII századi erődített későreneszánsz várkastélyok hatását kelti.

Szent László katolikus templom

Szent László templom
align=left A Sárvár mezőváros piacterén álló középkori eredetű Szentháromság kápolnát 1645-ben kezdte átépíttetni a két évvel korábban katolikus vallásra visszatért Nádasdy Ferenc országbíró. A kivitelező Pietro Orsolini. A görög kereszt alaprajzú templomot Szent László tiszteletére szentelték fel. E korai templom a mainak egyharmadát tette ki. A Rákóczi-szabadságharc idején a várossal együtt elpusztult templomot 1732-ben építették újjá, a tornyát pedig szintén 1732-ben építették fel. A barokk templom 1830-ban két boltszakasszal bővült, így latin kereszt alaprajzúvá vált. A nyugati klasszicista homlokzatot is ekkor kapta. A templomtérben látható Sárvár első köztéri szobra: a szomorkodó Krisztus oszlopa.

Szent Miklós római katolikus templom

A templom első írásos említése 1454-ből való, de már akkor is régi épületnek számított. A középkori eredetére vall gótikus stílusú tornya, keleti tájolása, az ablakok déli elhelyezése, s a tornyon 1758-ban még létező régi szobrok. Mai alakját a XIX-XX. századi átalakítások során nyerte el. Az 1830-as, vagy az 1868-os átalakítás során festett fa mennyezetét cseh- süvegboltozatra cserélték. A XX. századi átalakítás folyamán neogótikus külsőt kapott. Kultúrtörténeti jelentőségét az adja, hogy a templomot körülvevő régi temetőben, vagy a templomtérben temették el Tinódi Lantos Sebestyént, a török-magyar harcok krónikását 1556. január végén.

Szent Márk templom

Szent Márk templom
align=left A rábasömjéni Szent Márk templom a vár mellett az egyetlen Árpád-kori eredetű alkotás Sárváron. Első írásos említése 1288-ból való. A XIII. században még Szent Péter, a XVII. század végén már Szent Márk nevet viselte. Román kori eredetre emlékeztetnek tornyának ikerablakai, bélelt kapuzata, a sekrestye bejárataként használt román stílusú kapuzat, s az épület keletelt tájolása. Az 1933-as átalakítása során neoromán külsőt kapott. Az 1973-as tatarozás során újabb román kori részletek kerültek elő.

Evangélikus templom

A templom közadakozásból épült fel 1834-36 között klasszicista stílusban. Építője Geschrey Sámuel sárvári építész volt. A templom fő sajátossága a Dunántúlon elterjedt sekrestyefal, amely az apszist elválasztja a templom terétől. Fehérre festett falaival és harmonikus arányaival szép példája a dunántúli klasszicista templomépítészetnek.

Nádasdy Tamás által alapított iskola

A Szent László templomtól dél-nyugatra áll Sárvár első iskolája, amelyet 1535-ben alapított Nádasdy Tamás, a későbbi nádor.

Városháza

A sárvári városháza épülete 1878-82 között épült a Kossuth téren, Geschrey Lajos sárvári építész legfőbb alkotásai közé tartozott. Az eklektikus stílusú épületen a főtérre néző erkély a XX. században készült.

A VÁROS NEVEZETESSÉGE



Sárvári Termálkristály

A Rábasömjénben két kilométer mélyről feltörő, igen magas sótartalmú vizet 1974-ben hivatalosan is gyógyvízzé nyilvánították, ebből készül lepárlással a sárvári termálkristály. A fürdősó nőgyógyászati, urológiai betegségek gyógyítására, sőt sportsérülések kezelésére is alkalmas.

A sárvári termálkristály kádfürdő formájában törgénő alkalmazásának nagyon kedvező a hatása elhúzódó alhasi fájdalmak, összenövéssel járó nőgyógyászati gyulladásos betegségek kezelésében, a meddőség bizonyos formáiban.

FÜRDŐKULTÚRA



Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő

Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdõ
align=left Sárvár legfontosabb vonzereje kétségtelenül az itt található kétféle gyógyvíz, amely megalapozta a ma látható fejlődést. Sárvár környékén 1200 méteres mélységből 43°C-os, 2000 méterről magas sótartalmú 83°C-os gyógyvíz tör fel. A 83°C-os gyógyvíz fontos alkotórésze a nátriumklorid, a hidrogénkarbonát, a jód, a bróm, a fluor, és számos nyomelem. A magas sótartalmú gyógyvízből lepárlással állítják elő a híres Sárvári Termálkristályt. A sós kádfürdő hatékonyan alkalmazható egyes mozgásszervi, nőgyógyászati és bőrgyógyászati megbetegedések esetén.

JELLEMZŐ PROGRAMOK



A város idegenforgalmi jelentőségének megfelelő programokkal várja Sárvárra a látogatókat. A rendezvények jelentős részének a Nádasdy-vár belső udvara ad helyet. Itt tartják a másfél évtizedes múltra visszatekintő nemzetközi folklórfesztivált. A közel egy hétig zajló programok tetőpontja, az augusztus 20-i gálaműsor leglátványosabb mozzanata, a résztvevők karneváli hangulatot idéző jelmezes felvonulása a belváros utcáin.

Szintúgy a várhoz kötődnek a rendszeresen megtartott nemzetközi fúvósfesztiválok, a nemzetközi huszártalálkozók, valamint a Tinódi Sebestyén szellemét idéző énekelt vers-dal találkozók, a Históriás Napok.

Az évad zárásaként pedig a késő ősszel zajló Simon-Júdás vásár érdemel említést félezer árusító sátrával és hatalmas vásári forgatagával.

KULTÚRA



Nádasdy Ferenc Múzeum

A Nádasdy Ferenc Múzeum 1951-től működik, nevét arról a Nádasdy Ferenc országbíróról kapta, akinek műgyűjteménye Európa-hírűvé vált a 17. században. A Múzeum legszebb terme a Díszterem, amely egyedüliként őrzi a Nádasdy család ragyogását a XXI. sz elején is. A mennyezetképek 1653-ban készültek, s a megrendelő Nádasdy Ferenc országbíró nagyapjának – Nádasdy Ferencnek- győztes csatáit ábrázolják. Az oldalfalakon Dorffmeister István 1769-ben festett ószövetségi tárgyú freskói láthatóak.

A VÁROS TÖRTÉNETE



Sárvár nagy múltú nyugat-dunántúli kisváros, amely a Vas megye földrajzi tengelyét képező Rába folyó két partján, a Gyöngyös patak torkolati térségében fekszik.

A ma Sárvár néven ismert város több, egymással összeépült, közigazgatásilag egyesített településből jött létre. Sárvárral 1902-ben Vármelléket és Tizenháromvárost, 1912-ben Péntekfalut és Sárt, 1968-ban Rábasömjént egyesítették.

A természeti adottságokban gazdag terület, az újkőkor óta lakott. A római hódítás előtt a kelta bójok birtokolták az ősi rábai átkelőhelyet. Erődítményük Ostffyasszonyfa-Földvárpusztánál volt. A római légiók a Kr. u. I. század elején a birodalom számára megszállták a Borostyánkőút vidékét, így Sárvár területe is római igazgatás alá került. A Rába két partján katonai táborok épültek (pl.: Óvár), s a folyótól keletre polgári települést alapítottak Bassiana néven. Sárvár a római uralom után is lakott vidék maradt. A Karoling-kori lakosság temetőjét (9. század), a Végmalomnál tárták fel.

A honfoglaló magyarok földvárat építettek német támadások ellen. A vár tulajdonosa az 1280-as évekig a király volt. A feudális anarchia idején 1327-ig a Kőszegi család birtokolta. A vár uradalmát Kőszegi János nádor hozta létre. Köcski Sándor 1327-ben ostrommal visszavette a király tulajdonába. Károly Róbert 1328-ban kiváltságokat adományozott a belváros területén fekvő Sársziget lakói számára. Sárvár 1390-ig királyi vár maradt. Luxemburgi Zsigmond 1390-ben a várat és az uradalmat Kanizsai Jánosnak adományozta. A Kanizsai család 1535-ig kisebb megszakításokkal birtokolta Sárvárt. Nádasdy Ferenc vezetésével a lakosság 1532-ben visszaverte a török ostromot. Száz sárvári halt hősi halált a mezőváros és a vár védelmében. Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya 1535-ben kötött házasságot, Sárvár a Nádasdy család tulajdona lett.

A humanista műveltségű Nádasdy Tamás a pusztuló ország egyik kulturális centrumát hozta létre a mezővárosban. 1534-ben iskolát alapított. 1537-ben nyomdát hozott létre, amelynek élére az iskola tanítóját, Sylvester Jánost állította. Sylvester János lefordította, és 1541-ben magyar nyelven kinyomtatta az Új Testamentumot.

Megszületett az első hazánkban magyar nyelven nyomtatott könyv. Nádasdy Tamás udvarában szívesen látott vendégek voltak a kor tudósai, művészei, humanistái, orvosai, építészei. Tinódi Lantos Sebestyén 1556-ban Sárváron halt meg, és a város földjében nyugszik. Nádasdy Ferenc országbírót 1671-ben lefejezték, és Sárvár a Draskovich család birtokába került.

A Draskovichok és a 18. századi birtokosok idején Sárvár hanyatlásnak indult. A fejlődés 1803 után indult el, amikor az Este-Modenai család lett az uradalom tulajdonosa. Sárvár a dualizmus korában fénykorát élte. A vasúthálózatba 1871-ben kapcsolódott be, az elektromos energiát 1897-től kapta az ikervári erőműtől. E két tényező lehetővé tette a nagyipar megtelepedését. A cukorgyárat 1895-ben, a műselyemgyárat 1904-ben építették fel. E két gyár más nagyipari üzemekkel 1910-ben 1232 dolgozónak adott munkát. A kisipar és a kiskereskedelem fellendült. A lakosság száma megemelkedett. Az uradalmat új tulajdonosa, Lajos bajor királyi herceg mintagazdasággá fejlesztette. Ekkor alapították a mai iskolarendszer alapját képző oktatási intézményeket. 1909-ben avatták fel a mai kórházat.

Az első világháború után a település fejlődése megállt, majd a műselyemgyár megszűnése után (1927) a lakosság egy része a munkanélküliség miatt kivándorolt Franciaországba és Belgiumba.

A II. világháború után új üzem, a Baromfifeldolgozó Vállalat kezdte el működését. 1958-tól újabb üzemek települtek Sárvárra. A kőolajkutatók 1961-ben az aranynál is értékesebb kincset leltek a föld méhében: a gyógyvizet. A jövőbeni Sárvár fejlődésében fontos szerepet kap a természeti kincsre alapozott gyógy-idegenforgalom.

Sárvár 1968. augusztus 20-án visszakapta az 1871-ben elvesztett városi rangját. Az 1970-es években újabb üzemekkel és iskolákkal gazdagodott a város. A Nádasdy-vár felújítása után, 1978-tól Sárvár művelődési központja lett. A városban 1995-től ipari park épült ki. Az országos telefonhálózatba való bekapcsolódás után 101 évvel, 1996. január 1-től korszerű , digitális telefonhálózat segíti a lakosságot és a városba látogatókat.

Települések Sárvár közvetlen közelében

Települések Sárvár környékén

Telefon: (+36) 30 985 8991
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu